Folytatjuk a sorozatot Isten Igéjéről. Korábban a magvető példázata alapján szó volt arról, hogy milyen szívvel fogadjuk az Igét. A fő kérdés az volt, hogy az Ige terem-e gyümölcsöt az életünkben.

Most is az Igéhez való viszonyunkról lesz szó, az Úr Jézusnak egy másik példázata alapján. Olv. Mát 7,24-29.

Az Úr bölcs és bolond igehallgatóról beszél. Valamennyien beletartozunk egyik vagy mások csoportba, de nem mindegy, melyikbe! Szó lesz: 1. Nem elég hallgatni az Igét, meg is kell cselekedni. 2. Mit jelent az Igében említett házépítés? 3. Mit jelent az árvíz és a szél? 4. Mit jelent a ház megmaradása vagy összeomlása?

1.) Nem elég hallgatni az Igét, meg is kell cselekedni

Isten Igéje néha igen kemény, mint a sziklazúzó pöröly, mint a kétélű éles kard, vagy mint a tűz. Máskor édes, mint a méz, simogató, mint az anyai kéz. Későbbi igehirdetésekben még szeretnék ezekről részletesebben is szólni, de most arra utalok, amit a 29. v.-ben olvastunk, hogy a sokaság álmélkodott az Úr tanításán, mert az Ige csodálatos. Az Igében igazság, magasság és mélység, hatalom és bölcsesség, összefüggések és titkok kijelentése van, és annyi szeretet, hogy az embert örömmel tölti el. Jer 15:16a Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nekem és szívemnek vigasságára.

Akik rendszeresen hallgatjuk Isten Igéjét megtapasztaltuk már ezt. Van, aki meg is jegyzi: De szép volt az igehirdetés! Az Úr Jézus igehirdetéséről azt olvassuk:

Luk 4:22a És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein. De ennyi nem elég! Az Ige azért hangzik, hogy tegyük meg. Olv. Ez 33:30-33. Jönnek, hallgatják, mert szép. Viszont: csak hallják, de nem cselekszik.

Minden igehirdetés, igeolvasás és igehallgatás után fel kell tennünk a kérdést: Mit értettem meg belőle? Mit üzent nekem az Úr? Mit kell hát cselekednem? Min kell változtatnom? Mit kell magamban megítélni? Mit nem tettem jól eddig? Stb.

Luk 6:46 Miért mondjátok pedig nekem: Uram! Uram! ha nem művelitek, amiket mondok? Ha Ő Uram nekem, akkor művelni, azaz tenni kell, amit mond. Nem elég hallgatni és gyönyörködni az Igében, meg is kell tenni! Főleg nem vitatkozni kell az Igén, hanem megtenni! Minden olvasott és hallott Ige megtételéért felelősek vagyunk. Természetesen azért is, ha nem hallgatom az Igét, ha nem érdekel Isten Szava. De ha már tudom, még nagyobb a felelősségem. Luk 12:47-48a, És amely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg; Aki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik.

2.) Mit jelent az Igében említett házépítés?

Akár megtesszük, akár nem, amit az Ige mond, mindenképpen házat építünk.

Mi ez a ház, és mi a fundamentum? A ház az én életem. A fundamentum J. Kr.

(1) A fundamentumról azt olvassuk Luk 6:47-48 Valaki én hozzám jő és hallgatja az én beszédeimet és azokat megtartja, megmondom nektek, mihez hasonló. Hasonló valamely házépítő emberhez, aki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett fundamentumot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült.

Az Ige azért hangzik, hogy megismerjük J. Kr.-t, és higgyünk Benne. Higgyük, hogy Ő az egyetlen kőszikla-alap, és ha nem Őreá építem az életemet, akkor összeomlik, kárt vallok. Ő a fundamentum. 1Kor 3:11 Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus.

Mit jelent leásni, mélyre hatolni? Azt, hogy a felszínes gondolkozás nem elég ahhoz, hogy az életemet J. Kr.-ra alapozzam. Nem elég a vallásosság. El kell távolítani a felszínről a homokot, a fövenyt, a sarat, mindent, amire az ostobák építenek. Nem építhetek a magam erejére és kitartására. Nem építhetek másra, emberekre, eszmékre, emberi tudományra, emberi jó szándékra, saját vagy mások tapasztalatára. Mélyebbre kell hatolnom. Le egészen addig, míg nem marad más, egyedül csak J. Kr., a Kőszikla, és akkor Őrá kezdjek építeni.

Amit Reá építek, azt nem viszi el a víz és a szél. Más szóval: Aki Kr.-ra épít, annak üdvössége van. Az épít Kr.-ra, aki befogadta az Igét, aki újonnan született és Isten akarata szerint él, vagyis megteszi az Ő akaratát.

(2) A ház mindazt jelenti, amit a földi életünkben teszünk. Nyilvánvaló, hogy akinek J. Kr. az élete alapja, az másként épít, mint az, akinek nem Ő az alapja. A hitetlen ember is tehet sok jót. Építhet szép házat: segíthet nyomorult embereken, de amikor jön az árvíz és a szél, minden összedől, mert nem Kr. az alap. Akinek Kr. az alapja, az általában nem világi karriert épít, nem földi kincseket gyűjt, hanem az Úrnak akar tetszeni, és mennyei kincset gyűjt. Bár ő is építhet fát, szénát és pozdorját, ami a tűzben megég. 1Kor 3:14-15 Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi. Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül.

3.) Mit jelent az árvíz és a szél?

Megpróbáltatásokat és ítéletet. Megpróbálja a házat, hogy szilárdan áll-e. Ha nem kősziklára épült, akkor a próba ítéletté válik, mert a ház összeomlik, és nagy lesz a romlása. A próbák és kísértések során lesz nyilvánvalóvá, hogy a hallott Igét megcselekedtük-e vagy nem.

Alapige 25a és 27a: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek. Minden egyszerre. Az elmúlt napokban, hetekben volt benne részünk, tudhatjuk, milyen ez.

Mit jelent ez szellemileg? Ef 4,14: Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által. Ezek démoni eredetű tanítások, amelyek emberek által jutnak el hozzánk. Álnok, tévelygő, ravasz, csalárd emberek által, akiket már korábban megtévesztettek az ilyen tanítások. Ezekben az utolsó időkben erősen fújnak ezek a szelek, és felkorbácsolják a habokat, és elsodorják azokat, akiknek az élete nem J. Kr.-ra épült. Az Ige egyértelműen szól arról, hogy az utolsó időkben megszaporodnak a hamis tanítások. Nem akarok most ezekről részletesebben szólni, csak egy Igét idézek: Máté 24:11 És sok hamis próféta támad, akik sokakat elhitetnek.

4.) Mit jelent a ház megmaradása vagy összeomlása?

A kősziklára épült ház nem dől össze az árvízben. A Krisztusra épült hívő élet nem dől össze az utolsó idők zivatarában sem. Az a hívő nem omlik össze, nem sodródik el, aki nemcsak hallgatja az Igét, hanem engedelmeskedik neki, meg is teszi azt, amit az Úr kér vagy parancsol.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a kősziklára, Krisztusra épülő, újonnan született élet engedelmes az Úrnak. Figyeljük meg, mit mondott az Úr! Alapige 47.v.: Valaki én hozzám jő és hallgatja az én beszédeimet és azokat megtartja. Ezt az Úr az úgynevezett hegyi beszéd után mondta. A hegyi beszéd a hívő ember életgyakorlatáról is szól. Pl. Olv. Máté 5:38-39 aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is. Testvérek! Még azt könnyebben megtesszük, hogy nem ütünk vissza, nem állunk bosszút. De azt már nem szoktuk engedni, hogy újabb pofont kapjunk. Ha tudjuk, elkerüljük. Az Úr azt mondja: Ne akard elkerülni! Sőt, tartsd oda a másik arcodat is! JSir 3:26-27 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. JSir 3:30 Orcáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal. J. Kr. ezt tette. Ézs 50:6 Hátamat odaadám a verőknek, és orcámat a szaggatóknak, képemet nem födöztem be a gyalázás és köpdösés előtt. És milyen nagy áldás fakadt ebből! Olv. Máté 5:40-41: El akarnak venni valamit, add oda, sőt még többet is! Kényszeríteni akarnak egy mérföld útra? Menj el vele kettőre! Félre kell tenni a jogainkat és az igazságérzetünket! Az Úr majd lerendezi! Olv. Máté 5:44-45 Szeressétek ellenségeiteket! A mennyei Atyánk ilyen! Máté 5:48 Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.

Erről szól az Ige az Ef levélben is. Olv. Ef 4:11-14 érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére. Az Úr szavaiból és az Ef levélből is szeretném aláhúzni: érett kor, tökéletesség! Ennek a részleteire nem térek ki, de a lényeg az, hogy oda eljutni csak úgy lehet, ha hallgatjuk és megtartjuk az Igét. Mindet, amit hallottunk, nemcsak néhányat! Az Úr így mondta, többes számban: hallgatja az én beszédeimet és azokat megtartja.

Vegyük komolyan, mert az Úr nem hiába mondta ezeket! Az újonnan született hívő nem is tud megnyugodni, ha valamiben engedetlen, mert a Szt. Sz. figyelmezteti.

Így olvastuk: Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. Az ilyen hívő élet nem roppan össze, nem szenved hajótörést, nem viszik tévútra hamis tanítások. A háza soha nem dől össze. Aki viszont nem cselekszi meg a hallott Igét, annak a háza, az élete összedől. Lehet, hogy már e földi életben összedől. Csalódik, hátat fordít az Úrnak, a gyülekezetnek, a hívő életnek. Egy idő múlva világiassá válik, és durva bűnöket is megtűr az életében. Lehet, hogy külsőleg sikeres lesz az élete, de belül nyomorult.

Olyan is lehet, hogy a felszínen nem látszik a romlás. Lehet tovább is gyülekezetbe járni, Igét hallgatni, imádkozni, de ha nem tesszük meg, amit az Úr akar, ha csak hallgatjuk az Igét, de nem cselekedjük, akkor az Úr előtt az örökkévalóságban teljesen nyilvánvalóvá lesz, hogy minden összedőlt, és nagy lesz a romlás.

Máté 7:21 Nem minden, aki ezt mondja nekem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.

Befejezés:

A mostani árvizekről szóló híradásokban megszólaltak olyan emberek, akiknek a házát tönkre tette az ár. Az egyik ember sírva mondta: „Mindenem odaveszett. Az egész életem munkája semmivé lett! Semmi nem maradt, csak a puszta életem”. Az az árvíz, amiről az Úr szólt, nagyobb pusztítást végez. Akinek a háza, az élete nem J. Kr.-ra épül, annak nemcsak mindene, hanem az élete is elvész, mégpedig örökre!

Ezért nagyon fontos, hogy ne csak hallgassuk az Igét, hanem tegyük is meg, amit számunkra üzent az Úr! Akkor biztos lesz a megmaradásunk, az üdvösségünk.

Ámen.